Hét régészeti korszak 500 objektuma került elő - Hihetetlen bronzkori leletek Óbudán!

Ötzi kortársainak települése került elő a föld alól az óbudai Duna-parton. A különösen gazdag lelőhelyet január óta kutatták a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai.
_{2007.03.19 16:43, Forrás: Aquincumi Múzeum}

A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a III. kerület Királyok útja 293. szám alatt különösen gazdag lelőhelyet tártak fel, a 2007. január közepétől március közepéig terjedő időszakban.

A feltárást az tette szükségessé, hogy a területen, amely régóta ismert és nyilvántartott lelőhely, több házból álló lakópark építését tervezik, s a házak alapozásakor végzendő földmunkák az értékes emlékeket megsemmisítik.

A múzeum a régészeti munkát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírása és a beruházóval megkötött érvényes szerződés alapján végezte.

A feltárás során újfent "megnyilatkozó" lelőhely hihetetlen gazdagságával azonban még a szakembereket is meglepte: az 1500 négyzetméternyi felületen, több rétegben elhelyezkedő, 5000 évet átfogó 7 régészeti korszaknak csaknem 500 objektumát bontották ki a régészek az alig két hónapos feltárás alatt.

A legkorábbi leletek, a Kr.e. 5000 tájáról az újkőkorból származnak. Majd a késő rézkor időszakában, a jégbe fagyott alpesi pásztor, Ötzi kortársainak, a Duna-parton sorakozó kis falvainak egyikéhez tartozó maradványai kerültek elő.
A település lakóinak különösen gazdag szakrális életéről a rituális állat-temetkezések, áldozati gödrök tanúskodnak.

A kora- bronzkort követően, a Kr.e. II. évezred közepére tehető a terület legintenzívebb használata. A Mükénei-birodalom fénykorának idején, a Duna-parton pásztorkodó és földművelő népesség élt, kultúrájukat Vatya-kultúra néven ismeri a szakirodalom. Budapest területén itt fogható meg először, hogy - mai szóval élve - "környezetrendezést" végeztek településük kialakítása során. A falu a Duna mélyfekvésű árterére is ráhúzódott, melynek feltöltését települési hulladékkal érték el.

A települési tér ilyen módon történő kialakítása a Kárpát-medence őskorában teljesen egyedülálló.

A vaskor és a legkorábbi római időszak is hagyott nyomokat a településre igen alkalmas területen. A rendkívül gazdag lelőhely további, az építkezés földmunkáival nem érintett részei egyelőre a földben várják a jövő kutatóit.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Újabb régészeti szenzáció a Leégett Városban Aknák helyett régészeti leletre bukkantak a békefenntartók Libanonban Régészeti leletek és órák a jármű minden zugában Trogmayer Ottó: Múltbalátó - régészetünk nagy pillanatai Megtalálták III. Károly régészeti gyűjteményét Szegeden Bürgin: régészeti rejtélyek Hamis Jézus-régészeti lelet Régészeti bizonyítékok Dávid és Salamon király létezéséről