Mennyivel emeli meg a globális felmelegedés a világtengerek vízszintjét?

A legtöbb tudós 2030-ig 18 centiméter, 2070-ig 44 centiméter vízszintemelkedéssel számol.
_{2007.01.18 14:00, Forrás: National Geographic}

"A mai Petőfi Népében olvastam, hogy ha az összes jéghegy elolvadna az Északi-sarkon, az a tengerek szintjét semmivel sem változtatná meg, mivel az Északi-sarkon nincs szárazföld, vagyis a jég súlya ma is a tengerekre nehezedik. Ha ez igaz, miért retteg a fél világ a jég elolvadásától, ha pedig nem igaz, hol van a gondolatmenetben a hiba?"

"Kérem szépen megmagyarázni vagy a pontos szakmai magyarázathoz elérő forrást megadni arról a mostanában egyre nagyobb hangot kapott "tényről", hogy a globális felmelegedés hatására a sarki jéghegyek elolvadása következtében a világtengerek szintje megemelkedik, és elárasztja a lakott partvidékeket."

18 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszakban a tengerek szintje 100 méterrel volt a mai szint alatt. A jégkorszak elmúltával a gleccserek olvasásának köszönhetően a tengerszint gyorsan emelkedni kezdett. 6000 évvel ezelőtt az olvadás üteme lassult, végül kialakult egy, a földfelszínhez viszonyítva többé-kevésbé stabil tengerszint. Egyes kutatások szerint az elmúlt két évezredben átlagosan évi 1,1 milliméterrel emelkedhetett a vízszint.

A múlt évszázadban viszont a tengerszint az előző évezredekhez képest gyorsuló ütemben kezdett nőni. A mérések szerint az 1900-as években évi 2 milliméterrel nőtt a vízszint, azaz 100 év alatt 20 centiméterrel. A következő évtizedekre több forgatókönyv is létezik: a legtöbb tudós 2030-ig 18 centiméter, 2070-ig 44 centiméter vízszintemelkedéssel számol.

Mi a tengerszint növekedésének oka? A globális felmelegedéssel gyorsuló ütemben olvadnak a gleccserek, valamint a melegedő víz természetéből adódóan is nő az óceánok szintje. (A víz sűrűsége 4 Celsius fokon a legnagyobb. E fölött és ez alatt a víz sűrűsége csökken, azaz az ugyanolyan tömegű víz térfogata megnő.)

A vízben lebegő jéghegyek elolvadása viszont valóban nem okoz hirtelen tengerszint emelkedést. Gondoljunk csak végig, miért is lebeg a jéghegy a vízen! Ha egy műanyagpoharat teletöltünk vízzel, és mélyhűtőbe tesszük, a jég a pohár szélénél valamivel magasabban áll majd, ha viszont újra megolvasztjuk, a víz ismét tökéletesen belefér a pohárba. A víz térfogata tehát fagyással nőtt, ami viszont azt jelenti, hogy a jég sűrűsége kisebb a vízénél, lévén a tömeg változatlan. Emiatt képes a jégkocka, jéghegy lebegni a vízben. És a fentiek miatt nem nő az óceánok szintje sem, ha a jéghegy vízzé olvad.

Más a helyzet a szárazföldet (elsősorban Grönlandot és az Antarktiszt) borító akár több ezer méter vastag jégtakaróval. Amennyiben, a vastag jégtakaró olyan szárazföldön helyezkedik el, amely a tengerszint felett található, az olvadó jég megemeli a tengerszintet. Más a helyzet a mélyföldeken elhelyezkedő jéggel, hiszen a magasabb tengerszint felett azokon tulajdonképpen már most is lebeg a jég, az antarktiszi szárazföld egy része pedig a mai vízszint alatt helyezkedik el.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

A jegesmedvéket is fenyegeti a globális felmelegedés Természetellenes olvadás Szibériában - fokozódik a globális felmelegedés Pestisveszélyt rejt a globális felmelegedés A globális felmelegedés nyertesei A globális felmelegedés Magyarországon gyorsabb a világátlagnál