A csimpánzok óvatosak a közúti átkelésnél

Skóciai kutatók nemrégiben megfigyelték, hogy a csimpánzok különös stratégiát alkalmaznak, amikor átkelnek egy forgalmas úton.
_{2006.09.13 13:42, Forrás: National Geographic Online}

A veszély mértékétől függően úgy változtatják meg a csoport sorrendjét, hogy mindenki biztonságban átjusson a másik oldalra. Ez a művelet fejlett koordinációs képességet igényel.

Meglepő módon a csimpánzoknak könnyen megy az a művelet, amelyet az ember-szülőknek csak hosszú idő után sikerül csemetéik fejébe "verni"; vagyis, mielőtt átkelnének az úton, álljanak meg a járda szélén, nézzenek balra majd jobbra, és csak akkor lépjenek le az útra, ha biztonságos a terep.

Egy-egy forgalmas úton való átkeléskor a csimpánzok sajátos sorrendet alakítanak ki: a legerősebb csimpánz hímek vezetik és zárják a sort, így védve a sor közepén haladó nőstényeket és a kicsiket.

Egy brit és japán biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport egy guineai csimpánzcsoporton azonban megfigyelte, hogy az állatok a helyzet veszélyességétől függően változtatják a csoporttagok sorrendjét.

A vizsgált csimpánzcsoport élőhelyén két út vezet keresztül, amelyeken az állatoknak rendszeresen át kell kelniük. Míg az egyik egy keskeny gyalogút, a másik egy széles autóút. A kutatók tavaly január és április között folyamatosan figyelemmel kísérték az állatok "közúti közlekedését". A kis gyalogúton történő átkeléskor többnyire a rangsorban a második helyen álló hím ment elől, a sort pedig a rangsorban a harmadik hím zárta.

"A nagyobb és veszélyesebb útnál szintén a második rangú hím nyitotta a sort, viszont a csoport vezetője, az első számú hím őrködött leghátul, hogy az átkelés biztonságos legyen" -számoltak be a kutatók megfigyeléseikről a Current Biology című szaklapban.

Az ilyen viselkedés a természetben igen ritka. Jól példázza viszont, hogy a domináns hímek hogyan irányítják a csoportot, és mennyire rugalmasan viselkednek annak érdekében, hogy a csoport számára maximális biztonságot nyújtsanak. A szakértők szerint ez a viselkedés jól fejlett koordinációs rendszert feltételez, amely segítségével a csimpánzok kitűnően alkalmazkodnak a veszély mértékéhez.

A kutatócsoport szerint valószínűleg az ember és az emberszabású majmok őse is birtokában volt ennek a képességnek. Az új eredmények megerősítették azokat a korábbi - feladatmegoldással, tanulással kapcsolatos - vizsgálati eredményeket, amelyek rámutattak arra, hogy az emberszabású majmok - a gorillák, a csimpánzok és az orángutánok - a legintelligensebb rokonaink.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Afrikai csimpánzokról terjedt át az AIDS az emberre Az ember őse nemi életet élt a csimpánzzal? Ember és csimpánz - Két rokon, mégis nagy a különbség