Tudja-e, mi az a mitokondriális DNS, és hogy mit csinál a mitokondrium?

Miután az ősanyát, Évát megtaláltuk, most az emberiség vándorlási útvonalait keressük. Őseink Afrikából indulva népesítették be a világot.
_{2006.03.15 09:51, Forrás: National Geographic}

Génjeinkben véletlenszerű változások, mutációk is bekövetkeznek az idők során, majd egyfajta nyomjelzőként, markerként adódnak tovább nemzedékről nemzedékre. Az anyától az úgynevezett mitokondriális DNS (mtDNS) kerül át érintetlenül a gyermekeibe, a férfiaktól pedig az Y-kromoszómájuk öröklődik át szinte változatlan formában a fiaikba. A génjeink nyelvén íródott história, a népcsoportok keveredése vagy szétválása (s ami még fontosabb - ezek időpontja) ma az mtDNS és az Y-kromoszómák nyomjelzőinek vizsgálata révén rekonstruálható.

Az 1980-as évek közepén a néhai Allan Wilson és munkatársai a Kaliforniai Egyetemen ilyen vizsgálattal határozták meg az emberiség őshazájának helyét. A világ különböző tájain élő nők mtDNS-ét összevetve kiderült, hogy az afrikai származásúaké kétszer változatosabb, mint a többieké. S miután az árulkodó mutációk keletkezési üteme - a jelek szerint - egyenletes, a mai embernek kétszer tovább kellett Afrikában élnie, mint másutt. A tudósok számításai szerint az összes ma élő ember egyetlen ősasszony, egy "mitokondriális Éva" rokona, aki úgy 150 ezer éve Afrikában élt. Természetesen más nők is léteztek kívüle, anyai ágon mégis minden mai ember tőle származik.

A mitokondriális Éva után a kutatók ráleltek az "Y-kromoszóma Ádámjára" is - szintén egy afrikaira, aki mindannyiunk ősapja lehetett. Az emberi DNS mind behatóbb vizsgálata azóta újra meg újra beigazolta őstörténetünk e legkorábbi fejezetét: a Föld valamennyi lakója, legyen bármilyen testalkatú vagy bőrszínű, egyetlen afrikai vadászó-gyűjtögető csoportra vezetheti vissza az eredetét.

Az afrikai DNS-nyomjelzőket vizsgáló kutatók - meglehet - már rá is bukkantak ennek az ősi csoportnak a nyomaira. A legrégebbi DNSmarkerek a dél-afrikai szanok, a közép-afrikai biaka pigmeusok és egyes kelet-afrikai törzsek körében fordulnak elő. Ráadásul a szanok és két kelet-afrikai törzs tagjai sajátos csettintő hangokkal kommunikálnak. Így talán épp ezek az egymástól távolra szakadt népek árulkodnak őseink egykori terjeszkedéséről az afrikai kontinensen.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!