Csillagászat-történeti ritkaság az ELTE-könyvtárban

Eddig ismeretlen kéziratra bukkant az Egyetemi Könyvtár szakértője, aki egy régi kódex belső borítójára erősített lapokat kezdte vizsgálni. Kiderült, hogy a nevezetes 1572-es szupernóváról készült leírás került elő.
_{2005.09.13 11:17, Forrás: National Geographic}

Valódi ritkaságra bukkant csillagászattörténeti szempontból Farkas Gábor Farkas, a budapesti Egyetemi Könyvtár osztályvezetője. Egy régi, XV. századi kódextöredék átvizsgálásakor (most zajlik éppen a bibliotéka régi könyveinek rendszerezése, restaurálása) a hátsó táblán egy valamivel későbbi időszakból származó kéziratot talált. A kötéstáblához erősített, évszázaddal "fiatalabb" lapokon - mint később kiderült - valószínűleg egy wittenbergi egyetemista jegyzetei olvashatóak.

Megdől az arisztotelészi modell

A kézirat az 1572-es szupernóva fellobbanásáról szól. E szupernóva észlelése a szakértők szerint igen fontos mérföldkő volt a modern csillagászat kialakulásában. Farkas Gábor Farkas szerint a régi, arisztotelészi világkép ezzel dőlt meg bizonyosan, hiszen a szupernóva felrobbanása ékes bizonyítéka volt annak, hogy az "állócsillagok" szférájában, amelyet Arisztotelész romlatlannak hitt, igenis történnek változások.

Méghozzá nem is jelentéktelen módosulások, hiszen az 1572-ben észlelt robbanás után két évvel a Cassiopeia csillagképben lévő szupernóva eltűnt. Ennek a feltételezhető maradványát több mint 400 év múlva, 2004 novemberében fedezte fel egy barcelonai csillagász, Pilar Ruiz-Lapuente.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Szökik a Tejútrendszerből a leggyorsabb csillag Törpegalaxisokra bukkantak csillagászok