Magyarország elengedte az iraki államadósság 80 százalékát azaz 38 milliárd forintot

Magyarország elengedte a vele szemben fennálló iraki államadósság 80 százalékát, vagyis 184 millió dollárnyi (csaknem 38 milliárd forintnyi) tartozást.
_{2006.06.02 07:22, Forrás: Magyar Nemzet - Haraszti Gyula}

A korábbi ígéretekkel ellentétben a magyar vállalatok a mai napig nem kaptak komoly ajánlatot az iraki újjáépítésben való részvételre.

Ötmilliárd forinttal több, mint Győr egész éves költségvetése (33,2 milliárd forint), de megközelíti az ország második legnagyobb lélekszámú városa, Debrecen éves büdzséjét is (41,7 milliárd forint) az az összeg, amelyről nemrégiben lemondott a magyar kormány Irak újjáépítése érdekében. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium kabinetfőnöke arra hivatkozott, hogy 2004-ben megállapodás született az adósságok 80 százalékának elengedéséről az Irakot hitelező kormányokat tömörítő úgynevezett Párizsi Klub és az iraki kormány között. A megállapodás létrejötte előtt a Magyarországgal szemben nyilvántartott iraki államadósság összege 230 millió dollár volt, amely az egyezmény aláírásával, vagyis 184 millió dollár adósság elengedésével 46 millió dollárra csökkent.

A Pénzügyminisztérium viszont nem válaszolt arra, hogy mit kapunk cserébe az adósság elengedéséért és az eddigi felajánlásainkért.

Mint ismert, Magyarország másfél évig 300 katonával vett részt az iraki rendezésben, ami közel 16 milliárd forintjába került az adófizetőknek, ezenkívül 77 T-72-es tankot is ajándékoztunk az arab országnak, és anyagi támogatást nyújtottunk az újjáépítéshez. Nem beszélve arról, hogy az iraki háború idején megnyitottuk a légterünket, átengedve az országon csaknem kétszáz B-52-es bombázót, Taszáron hozzájárultunk állítólagos "iraki összekötők" kiképzéséhez, és engedélyeztük hadi szállítmányok, illetve harci eszközök áthaladását is.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter több alkalommal nyilatkozta azt, hogy Magyarország együttműködése iraki újjáépítésben való magyar részvételtől is függ, Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára pedig már 2003 márciusában kijelentette, hogy magyar alvállalkozók is dolgozhatnak amerikai cégek keze alá az iraki újjáépítésben, ebből mégsem lett semmi. Az ígéretekkel pedig Dunát lehetett rekeszteni.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID) a Külügyminisztérium felhívást kapott arra, hogy magyar cégek is jelentkezzenek nyílt pályázati úton az iraki újjáépítésre. A szaktárca pályázatot is kiírt a munkákra, az iraki újjáépítést koordináló Bechtel cég pedig három beszállítói konferenciát is szervezett. A háború utáni időkben Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövet is úgy nyilatkozott, hogy az újjáépítésben lehetőséget kaphatnak a magyar vállalatok. Százötven magyar cég írt pályázatot, mégsem kapott senki komoly lehetőséget.

- Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetében, amikor súlyos megszorításokra készülnek, nem szerencsés, hogy a magyar adófizetőkkel fizettetik meg az iraki biztonságot - fejtette ki Simicskó István (Fidesz). Szerinte a kormánynak nincs megfelelő stratégiája a NATO-szerepvállalásokhoz, ezért spontán felajánlásokat tesz, nem gondolja végig, hogy milyen anyagi terheket vállal magára ezzel Magyarország.

Mivel mára elértük, hogy a NATO rangsorának utolsó helyeinek egyikén állunk, és alig tudunk részt venni a külföldi missziókban, a kormány ezzel a lépéssel kelthette azt a látszatot Washington számára, hogy hozzájárulunk Irak stabilizációjához - értékelt Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Csökkent az államadósság, javult a folyó fizetési mérleg egyenlege Megdrágult az államadósság finanszírozása - az uniós térségben a legkockásatosabb