Fejkendővita Nagy-Britanniában is?

Első pillantásra akár azt is hihetnénk, hogy a múlt hónap végén Nagy-Britanniát is elérte a Franciaországban illetve részben Németországban már jó ideje zajló fejkendő vita.
_{2006.04.13 07:20, Forrás: Magyar Nemzet, Pálinkás Károly}

Egy 17 éves muszlim lánynak iskolája megtiltotta ugyanis, hogy a mélyen iszlamista szokásoknak megfelelően hosszú leplet, úgynevezett jilbabot viseljen az iskolában.

Shabina Begum 17 évesen - bátyja bíztatására - még 2002-ben fordult bírósághoz. Panasza szerint a Londontól alig 50 kilométerre észak-keletre fekvő kisváros, Luton neves iskolájának igazgatónője megtiltotta számára, hogy az iszlám bizonyos ágaban szokásos egész testet beterítő leplet viseljen az iskolában. Shabina vallási érzületét sértette az eset, így négy évvel ezelőtt otthagyta iskoláját, magántanuló lett, ám egyben nagyfokú öntudatosságáról is tanúbizonyságot téve a bíróság elé vitte az ügyet. Március elejéig úgy tűnt: nem kevés sikerrel.

Kötelező uniformis - sok változatban

Az első fokon eljáró bíróság ugyan még az iskolának adott igazat, a fellebbviteli bíróság azonban már a lány javára döntött az ügyben: az eljáró bírák szerint a lánynak joga van ahhoz, hogy vallási érzületének megfelelő viseletben jelenjen meg bármelyik iskolában. A bírósági indoklás az emberi jogok érvényesülésére hivatkozik az iskolákkal kapcsolatban is, és arra szólította fel a brit oktatási tárcát, hogy ennek szellemében alakítsa át az iskolai egyenruhákra vonatkozó előírásokat az iskolákkal egyeztetve.

Angliában ugyanis az iskolai egyenruhák viselésének igen nagy hagyományai vannak: ellentétben a kontinens országaival a szigetország iskoláinak java részében még ma is előírás, hogy az iskola által meghatározott ruhában jelenjenek meg a diákok. Az iskoláknak persze szinte teljeskörű döntési szabadságuk van arra nézvést, hogy kötelezővé teszik-e az uniformist, és ha igen akkor milyen jellegű ruhát kell viselniük a tanulóknak.

Ellentétben a francia rendszerrel

Az estet azonban a luton-i Denbigh High School az oktatási tárcával karöltve megfellebbezte és az angol felsőház tagjaiból összeálló Law Lords testület elé, mint a legfelsőbb fórum elé vitte. Félelmeik szerint ugyanis a másodfokon eljáró bíróság döntése gyakorlatilag teljesen lerombolja az iskolák autoritását, a precedens értékű eset következtében az iskola előírásainak tekintélye teljesen elveszhet. Annál is inkább kétségbe vonták a másodfokon eljáró bíróság ítéletét, mivel a luton-i iskola, amely diákjainak több mint 80 százaléka muzulmán vallású, éppen a helyi muszlim közösségekkel történt egyeztetést követően alakította ki álláspontját az iskolai egyenruhával kapcsolatban.

A francia példával ellentétben, ahol a gyerek öltözékén bármiféle jól látható utalás vallási meggyőződésükre vonatkozóan szigorúan tiltottnak számít, Angliában alapvetően nincsen megtiltva, hogy hitük szerinti viseletben járjanak a diákok. A luton-i iskola akkori pakisztáni származású igazgatónője a helyi muszlim közösségekkel, az iskola tanáraival valamint a szülőkkel egyeztetve arról döntött, hogy a Pakisztánban valamint Dél-Kelet Ázsia muszlimjai között is megszokott "shalwar kameez" öltözéket írta elő diákjai számára. Ez a térdig érő tunikából és nadrágból álló viselet azonban nem elégítette ki Shabina Begumot, ő mindenféleképpen a jilbabot, az egész testet beborító leplet szeretett volna viselni.

Legfelsőbb fokon kötelezve

A legfelsőbb fokon eljáró Law Lords végül azonban nem a lánynak adott igazat: indoklásuk szerint egy nem is olyan távoli iskolában, ahova két év szünet után Shabina maga is jelentkezett és ahova fel is vették, megengedett a jilbab viselete, így komolyabb kényelmetlenség nélkül is össze tudta egyeztetni a hitét komolyan vevő Shabina a muszlim adott ágának előírását iskolai kötelezettségeivel. Az iskola tekintélye a lordok szerint valóban bír olyan súllyal, hogy a helyi megállapodáson alapuló ügybe, amelyet aztán az iskola magára vállalt, nem szólhatnak bele az ügyet kevésbé ismerő bírák, akik ráadásul ténylegesen lerombolnák az iskolák tekintélyét, amennyiben Shabina-nak adnának igazat.

Bár a bíróság ítéletében nem hivatkozott rá, újságcikkek többször is megemlítik: a korán megárvult lányt bátyja neveli tulajdonképpen. Shabina bátyja azonban éppen azon vallási csoportosulásnak (Hizb ut-Tahrir ) a tagja, melynek betiltására vonatkozóan a Blair-kormány tavaly augusztusban egy határozatot terjesztett elő. A határozat elsősorban azért született, mert a kormány a szigetország biztonságára nézve veszélyesnek ítélte meg a muszlim csoportosulást. Az viszont már valóban csak az ügy pikantériájához tartozik, hogy a bátyja révén sokak szerint a Hizb ut-Tahrir radikális iszlamista párt befolyása alatt álló Shabina-t éppen Blair ügyvédnő felesége, Cherie Blair védte a bíróság előtt.

Magánügy és modellek

Hogy végül a Blair házaspár miként is vélekedik otthon a Begum-ügyről, az minden bizonnyal magánügynek számít, egy dologra azonban az eset kapcsán elemzők felhívták a figyelmet: az angol multikulturális modell semmiféleképpen sem azonosítható a francia modellel. Míg ugyanis Nagy-Britanniában törvényileg nincs tiltva egységesen a vallási jelképek viselete az iskolákban, addig Franciaországban éppen az okozza a legnagyobb problémát, hogy a republikánus hagyományokat őrző politikai osztály (legyenek azok jobb- vagy baloldaliak) egységesen elutasította annak lehetőségét, hogy a vallás az iskolákba beszivárogjon.

Angliában ezzel ellentétben az iskolák egyedileg írják elő az egyenruha viseletét, és ha valakinek az nem tetszik, természetszerűleg kereshet olyan iskolát, amelyben vallási érzületét nem sértik az iskola előírásai. Mivel valóban sokszínűek a brit iskolák, így előbb-utóbb mindenki találhat számára megfelelő iskolát. Begum és ügyvédjei egyelőre még nem döntöttek az ügyben, hogy vajon Strasbourgban fellebbeznek-e az eset kapcsán, bár kommentátorok némi távolságtartással megjegyzik: komoly kihívást jelentene a sikeresebbnek tűnő angol integrációs modell számára, amennyiben a francia hagyományra építkező emberi jogokra hivatkozva éppen a sikertelennek tűnő francia modellt kívánná ráerőltetni az európai bíróság a brit iskolákra.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Hollandia szerint a muszlim rendőrnő ne viseljen fejkendőt Törökország amnesztia fejkendős egyetemistáknak Európai parlamenti képviselők a francia fejkendő-tilalom ellen Dániában is fejkendő-vita A fejkendő tiltása nem sért emberi jogokat