Részben nyilvánosak a '44-es zsidó listák

Az 1944-ben összeírt zsidókat tartalmazó, úgynevezett Jaross-lista egy része nyilvánosságra került, miután ismertették a szakértői jelentéseket.
_{2004.02.26 11:55}

A megsárgult dokumentumokból kiderül, hogy a Jaross-listán a zsidók nevén kívül szerepelt a foglalkozásuk, lakcímük, születési idejük és édesanyjuk neve is. Az előkerült néhány oldal viszont egyértelműen csak csekély töredéke a teljes listának a szakértői bizottság szerint. A lista elkészítését egy 1944. április 4-i belügyminiszteri rendelet tette kötelezővé, jelen ismeretek szerint ez volt az egyetlen központilag előírt lista. Az elkészítésre szánt határidő nem volt hosszú, mindössze négy nap állt rendelkezésre - írja az origo.

A lista érdekessége, hogy ez alapján sem deportálást, sem gettóba zárást nem hajtottak végre, emellett különlegessé teszi a neveket, hogy külön rendelkezés hiányában többnyire felekezeti alapon döntötték el, ki számít zsidónak, és így ki az, aki felkerül a listára. A deportálások viszont származás alapján történtek, tehát nem csak azok kerültek haláltáborba, akik a holokauszt idején is aktívan gyakorolták a zsidó vallást.

A szakértői bizottság elnöke, Gecsényi Lajos szerint nincs kizárva, hogy a lista alapján pusztán áltudományos kutatómunkát akartak végezni, az elnök utalt Bosnyák Zoltán, a Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet (ZSKMI) háborús bűnös igazgatójának munkájára, melyben a keresztneveket akarta megvizsgálni. Az eredetileg négy példányban készült listát azonban sok helyen nem is készítették el, így eleve nem lehetett teljes a kutatás.

A négy példányból egyébként egy maradt a területileg illetékes polgármesteri hivatalban, egy került a járásbíróságra, egy a csendőrségre, az utolsó pedig a Belügyminisztériumba. A teljes listát őrző ZSKMI 1945 elején bombatámadás miatt leégett, így az ott tárolt dokumentumok teljes egészében megsemmisültek, a csendőrségnél lévő példányok többsége az intézmény megszűnése után semmisült meg, a maradékot pedig 1954-ben semmisítették meg, mivel az iratokat 1944-ben 10 évre minősítették megőrzendőnek. Ami túlélte a csendőrség felbomlását és az 1954-es megsemmisítést, azokat a 80-as években szüntették meg. (origo alapján ma.hu)

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Mel Gibson Passiója gyűlöletre uszít a zsidóság ellen? Romák és zsidók az előítéletek viharában - pozitív változás az elmúlt 10 évben