MÚOSZ: kegyeletsértően járt el a Népszabadság a Teller-levél kapcsán

A panaszos szerint "a Népszabadság kegyeletsértő módon, a világhírű tudós nevével visszaélve próbálta meg lejáratni a legnagyobb ellenzéki pártot".
2003.10.28 07:21, Forrás: MTI

Szigorú megrovásban részesítette a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) Etikai Bizottsága Eötvös Pált, a Népszabadság elnök-főszerkesztőjét a lapban megjelentetett, Teller Ede posztumusz üzenete című írás miatt; a határozat nem jogerős.

Eötvös Pál "az írással súlyosan megsértette az újságírói etikai kódexnek az újságírói felelősségre, a személyiségi jog védelmére, valamint a valósághű tájékoztatásra és a lelkiismeretességre vonatkozó szabályait" - áll a MÚOSZ ez ügyben eljáró, háromtagú tanácsának október 17-én kelt, az MTI-hez hétfőn eljuttatott határozatában.

A főszerkesztő az MTI megkeresésére ne kívánt reagálni az etikai bizottság döntésére. A Népszabadság szeptember 15-i számában megjelentetett egy Teller Edének tulajdonított, az ellenzéket bíráló levelet, majd egy nappal később Eötvös Pál, a lap elnök-főszerkesztője megkövette az olvasókat és az érintetteket, mert nem volt a szerkesztőség birtokában "Teller-levél", hanem az az írás jelent meg, amelyről Zeley László nyugdíjas újságíró azt állította, a tudóssal folytatott beszélgetés szövege, s annak nyilvánosságra hozatalához az atomfizikus hozzájárult.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Bizottsága Halász János, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség frakcióvezető-helyettesének beadványa nyomán vizsgálta az esetet. A panaszos szerint "a Népszabadság kegyeletsértő módon, a világhírű tudós nevével visszaélve próbálta meg lejáratni a legnagyobb ellenzéki pártot. Ennél is fontosabb azonban, hogy az újság a közzététellel súlyosan megsértette egy világhírű magyar tudós emlékét, félrevezette a magyar közvéleményt".

A napilapban közölt üzenetben - a többi között - az szerepelt: "az ellenzék egy év elteltével nem veszi tudomásul, hogy elvesztette a választásokat, továbbra is csak a kormányt támadja antidemokratikus módszerekkel, s nem hajlandó támogatni a nemzet egészének javát szolgáló javaslatokat". Halász János azt kérte a MÚOSZ Etikai Bizottságától, hogy foglaljon állást az ügyben, s vizsgálja meg a lap főszerkesztőjének és külpolitikai rovatvezetőjének felelősségét.

Az újságíró szervezet eljáró tanácsa szerint az írás születésének a nyilvánosság előtt ismertté vált tényei közül több is azt a látszatot kelthette, hogy az üzenet Teller Edétől származik. "Ezek ellenére - figyelemmel a professzor úr korábbi megnyilvánulásaira - a szerkesztőség csak a hiteles, a Teller Ede által aláírt dokumentumot jelentethette volna meg. Nem ez történt, a szükséges és indokolt fokozott ellenőrzés elmaradt" - áll a MÚOSZ-határozatban.

Az eljáró tanács - amely tárgyalás mellőzésével hozta meg döntését - a főszerkesztő büntetésének meghatározásakor "figyelembe vette magatartása súlyát, és azt is, hogy a hiba elkövetése után elismerte a szerkesztőség felelősségét".

Eötvös Pál a lap szeptember 16-i nyilatkozatában azt írta: "Nincs birtokunkban a Teller Ede professzor úr által írt levél. Ennyi elég egy szerkesztőségnek, hogy megkövesse olvasóit és az érintetteket." Továbbá azt is írta, hogy "Magunk nem a történetért, hanem a végeredményért vagyunk felelősek".

A MÚOSZ Etikai Bizottsága eljáró tanácsának álláspontja szerint "az etikai felelősséget a végeredményen túl abban is vizsgálni kell, hogy ténylegesen mi történt, ki mit tett, illetve nem tett az "üzenet" nyilvánosságra hozatala előtt". Az újságírói etikai kódex szerint semmi sem indokolja, hogy a felelős szerkesztők "ellenőrizetlen, a valóságnak meg nem felelő információkat közöljenek, hogy az érintett személyek személyiségi jogai sérüljenek" - írta az eljáró tanács.

A MÚOSZ szerint sérült az etikai kódex azzal is, hogy a szerkesztőség Teller Edének tulajdonított olyasmit, amit ő bizonyíthatóan nem mondott, illetve nem írt. Súlyosbítja az etikai vétség elkövetését, hogy a kifogásolt magatartás a professzor halála után történt. (Az atomtudós 2003. szeptember 10-én hunyt el, az üzenet szeptember 15-én jelent meg.)

A szerkesztőséget képviselő ügyvéd a tanácshoz írt levelében megjegyezte, hogy a Népszabadságot "úgymond rossz magyarsággal megvezették", így a történetnek a szerkesztőség is sértettje. Ezzel kapcsolatban a tanács leszögezte: "megvezetni" csak azt lehet, aki hagyja magát, vagy könnyelműen, gondatlanul jár el.

"Az lehetséges, hogy a napilap is az ügy sértettje, de ennek oka elsősorban és alapvetően a szerkesztőség munkájában, illetve az ügyben illetékes felelős vezetők magatartásában kereshető" - fogalmaz határozata indoklásában a tanács, amely a rendelkezésére álló adatok alapján csak a főszerkesztő mint elsőszámú vezető felelősségét tudta értékelni és megállapítani.

A lap külpolitikai rovatvezetőjének etikai felelősségét - ahogy azt a Fidesz frakcióvezető-helyettese szintén kérte - az etikai tanács "bizonyítékok hiányában megállapítani nem tudta". A testület nem vizsgálta, "az eljárási szabályzat szerint nem is vizsgálhatta Zeley László nyugdíjas újságírónak az ügyben játszott szerepét". (Zeley László egyetlen hazai újságíró szervezetnek sem tagja - jegyzik meg.)

A MÚOSZ Etikai Bizottságának tanácsa egyetért az Etikai Együttműködési Testületnek az állítólagos Teller-levélről kiadott állásfoglalásával, amelyben megállapította, hogy Zeley László - a "posztumusz levél" előállításával - súlyosan megsértette az európai és a hazai sajtóetikai szabályokat. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Ellenkező esetben az elsőfokú határozat jogerőssé válik.

Etikai határozat

A MÚOSZ Etikai Bizottságának 8. számú Tanácsa (elnök: dr. Baranyó György, tagok: Hárshegyi János és N. Sándor László) első fokon eljárt Halász János, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettes bejelentése alapján Eötvös Pál, a Népszabadság elnöke, főszerkesztője és Nagy Csaba, a lap külpolitikai rovatvezetője ellen, és tárgyalás mellőzésével meghozta a következő h a t á r o z a t o t :

Az eljáró tanács megállapította, hogy Eötvös Pál, a Népszabadság elnöke és főszerkesztője a lap 2003. szeptember 15-ei számában megjelentetett "Teller Ede posztumusz üzenete" című írással súlyosan megsértette az újságírói etikai kódexnek az újságírói felelősségre, a személyiségi jog védelmére, valamint a valósághű tájékoztatásra és a lelkiismeretességre vonatkozó szabályait.

Az eljáró tanács az elkövetett súlyos etikai vétség miatt Eötvös Pált szigorú megrovás etikai büntetésben részesíti. Az eljáró tanács Nagy Csaba, a lap külpolitikai rovatvezetőjének etikai felelősségét bizonyítékok hiányában megállapítani nem tudta, ezért a vele szemben indított etikai eljárást megszünteti. A határozat ellen a felek, a kézhezvételtől számított 15 napon belül, halasztó hatályú fellebbezéssel élhetnek az Etikai Bizottság Fellebbezési Tanácsánál, ellenkező esetben az elsőfokú határozat jogerős.

I n d o k o l á s :

1. Halász János, a Fidesz # Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettes 2003. szeptember 17-én MÚOSZ Etikai Bizottságához beadvánnyal fordult a Népszabadság országos napilapban szeptember 15-én megjelent "Teller posztumusz üzenete" című írás miatt. A panaszos szerint "A Népszabadság kegyeletsértő módon, a világhírű tudós nevével visszaélve próbálta meg lejáratni a legnagyobb ellenzéki pártot. Ennél is fontosabb azonban, hogy az újság a közzététellel súlyosan megsértette egy világhírű magyar tudós emlékét, félrevezette a magyar közleményt." (Az utolsó szó feltehetően a közvélemény elírása.)

Halász János szerint "a napilap rendkívül súlyos sajtóetikai vétséget követett el". Kérte a MÚOSZ Etikai Bizottságát, hogy foglaljon állást az ügyben és vizsgálja meg a lap elnök-főszerkesztőjének, Eötvös Pálnak és külpolitikai rovatvezetőjének, Nagy Csabának a felelősségét.

2. A fenti tanács 2003. szeptember 24-én döntött az etikai eljárás megindításáról. Erről értesítette az érintett személyeket, egyidejűleg kérte a bepanaszoltakat, tájékoztassák írásban az eljáró tanácsot a beadvánnyal kapcsolatos álláspontjukról.

A szerkesztőség (a bepanaszoltak) álláspontját dr. Simits Iván ügyvéd 2003. október 6-án kelt levelében közölte az eljáró tanáccsal. A levél szerint a szerkesztőség a napilap 2003. szeptember 17-ei számában kifejtette az üggyel kapcsolatos álláspontját. Az ügyvéd megkérdőjelezte, hogy a Fidesz sajtóirodája mennyiben tekinthető az etikai eljárásban érintettnek illetve sértettnek. Megjegyezte, hogy a Népszabadság szerkesztőségét "úgymond rossz magyarsággal ""megvezették"" így a történetnek a Szerkesztőség is sértettje." Az ügyvéd kérte, hogy az Etikai Bizottság a panaszost minden alapot nélkülöző panaszával utasítsa el.

3. Az eljáró tanács a beadványt, az ügyvédi levelet és mellékleteit elegendőnek tartja az ügy elbírálásához, ezért határozatát tárgyalás mellőzésével hozta meg.

A/ Az újságírói felelősség kérdésében a napilap szeptember 17-ei számában Eötvös Pál kifejtette a véleményét. Azt írta, hogy "Nincs birtokunkban a Teller Ede professzor úr által írt levél. Ennyi elég egy szerkesztőségnek, hogy megkövesse olvasóit és az érintetteket." Továbbá azt is írta, hogy "Magunk nem a történetért, hanem a végeredményért vagyunk felelősek."

Az nyilvánvaló, hogy a szerkesztőség és a lap főszerkesztője felelősséget kell hogy érezzen az írás megjelentetéséért. Az eljáró tanács álláspontja szerint az etikai felelősséget a végeredményen túl azonban abban is vizsgálni kell, hogy ténylegesen mi történt, ki mit tett, illetve nem tett az "üzenet" nyilvánosságra hozatala előtt.

Az újságírói etikai kódex szerint semmi sem indokolhatja, hogy a felelős szerkesztők "ellenőrizetlen, a valóságnak meg nem felelő információkat közöljenek, hogy az érintett személyek személyiségi jogai sérüljenek." (2. paragrafus 3. pont)

Az írás születésének a nyilvánosság előtt ismertté vált tényei közül több is azt a látszatot kelthette, hogy az üzenet Teller Edétől származik. Ezek ellenére # figyelemmel a professzor úr korábbi megnyilvánulásaira # a szerkesztőség csak a hiteles, a Teller Ede által aláírt dokumentumot jelentethette volna meg. Nem ez történt, a szükséges és indokolt fokozott ellenőrzés elmaradt.

Nem véletlen, sokan (Teller Ede korábbi nyilatkozatait ismerők) azonnal kétségbe vonták az üzenet hitelességét. Az eljáró tanács szerint a szerkesztőség ezekre a véleményekre is hibásan reagált, amikor a közvetett bizonyítékokra hivatkozva másnap is a dokumentum valódiságát állította. Célszerű lett volna az észrevételeket is nagyobb felelősséggel és alaposabb utánajárással, lelkiismeretesebben vizsgálni.

B/ Sérült az újságírói etikai kódex azzal is, hogy a szerkesztőség Teller Edének tulajdonított olyasmit, amit ő bizonyíthatóan nem mondott, illetve nem írt. (3. paragrafus 2. pont) Súlyosbítja az etikai vétség elkövetését, hogy a kifogásolt magatartás a professzor halála után történt.

C/ Az etikai kódex szerint a szerkesztő szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni. (4. paragrafus 1. pont)

Teller Ede 2003. szeptember 10-én halt meg. Az üzenet 15- én jelent meg a lapban. Szeptember 17-én pedig már a Népszabadság közli, hogy "Nem hiteles a Teller-levél". Teller Ede posztumusz üzenetének ellenőrzése (értékelése) csak a megjelentetés után történt meg.

Dr. Simits Iván azt írja, hogy a szerkesztőséget "megvezették". Ezzel kapcsolatban az eljáró tanácsnak az a véleménye, hogy "megvezetni" csak azt lehet, aki hagyja magát, vagy könnyelműen, gondatlanul jár el. Az lehetséges, hogy a napilap is az ügy sértettje, de ennek oka elsősorban és alapvetően a szerkesztőség munkájában, illetve az ügyben illetékes felelős vezetők magatartásában kereshető.

Az eljáró tanács a rendelkezésére álló adatok alapján csak a lap főszerkesztőjének a felelősségét tudta értékelni és megállapítani.

D/ Az eljáró tanács megítélése szerint hibázott a szerkesztőség, ezért etikai felelősség terheli a főszerkesztőt mint elsőszámú vezetőt, aki végül is az egész szerkesztőség szakmai és erkölcsi megítéléséért felelősséggel tartozik. (Nagy Csabának az ügyben játszott tényleges szerepéről semmilyen információt beszerezni nem sikerült, de munkakörénél fogva ő is felelősséggel tartozhat a dokumentum megjelentetéséért.)

Az eljáró tanács figyelembe vette, hogy a főszerkesztő a szeptember 17-ei lapban megjelentetett cikkben a szerkesztőség nevében elismerte, hogy "a végeredményért vagyunk felelősek" és a lap olvasóit valamint az érintetteket megkövették.

4. Az eljáró tanács az etikai vétséget elkövető főszerkesztő büntetésének meghatározásakor figyelembe vette magatartása súlyát, és azt is, hogy a hiba elkövetése után elismerte a szerkesztőség felelősségét.

5. Az eljáró tanács nem vizsgálta, az eljárási szabályzat szerint nem is vizsgálhatta Zeley László nyugdíjas újságírónak az ügyben játszott szerepét. A tanács egyetért az Etikai Együttműködési Testületnek a Teller-levélről kiadott állásfoglalásával, amelyben megállapította, hogy Zeley László - a "posztumusz levél" előállításával - súlyosan megsértette az európai és a hazai sajtóetikai szabályokat. Zeley László egyetlen hazai újságíró szervezetnek sem tagja.

Egyetértünk azzal is, hogy "Az újságíró megkerülhetetlen kötelessége és eszköze az információk valóságának az ellenőrzése."

6. A Népszabadság ügyvédjének felvetésére közöljük, hogy az etikai kódex 10. paragrafus 1. pontjában meghatározottak szerint a kódexben szereplő magatartási szabályok megsértése esetén "Az eljárás bármely személy vagy testület megindokolt panaszára indulhat."

7. A határozat nem jogerős.

Az etikai kódex rendelkezése szerint a nem jogerős etikai határozat csak akkor hozható nyilvánosságra "...ha az eljáró tanács úgy látja, a közérdek - indokolja ezt." Az eljáró tanács úgy dönt, hogy a határozatot # a feleknek történt kézbesítést követő harmadik napon # a Magyar Sajtónak és a Magyar Távirati Irodának közzététel céljából megküldi.

Budapest, 2003. október 17.

Dr. Baranyó György
az eljáró tanács elnöke

A kiadmányozás hiteléül
(Pintér Anna)
Etikai Bizottság titkára


print cikk nyomtatása
comment Szólj hozzá!
Belépés és regisztráció
Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.