Katasztrófa a közoktatásban - a diákok negyede funkcionális analfabéta

Szomorú eredménnyel zárult Magyarország számára az ún. Pisa teszt. A közoktatás szintjét vizsgáló nemzetközi felmérések szerint ugyanis hazánk minden szempontból átlagon aluli teljesítményt nyújtott.
_{2005.12.07 12:14, Forrás: ma.hu}

Noha a nyilvánosságra került adatok eléggé riasztóak, a közvélemény még sincs tisztában a gondokkal. Azért túlzás lenne azt állítani, hogy csak a mi helyzetünk ilyen gyászos., azonban - különösen a 2000-es felmérés után - szinte csak mi voltunk azok, akiknél semmi nem változott. Németországban például a szakminiszter állásába került az adatok nyilvánosságra hozatala, számos más EU-tagállamban pedig átfogó reformok vették kezdetüket.

Tovább fokozta a problémákat, hogy az adatokhoz hazánk illetékesei igen sokáig nem is tudtak hozzáférni, később is csak egy szűk szakmai kör vitatta meg az elért (egyáltalán nem fényes) "eredményeket". Mikor azonban hivatalosan is napvilágot láttak az eredmények, a szakma képviselői, ahelyett, hogy az okokat kezdték volna keresni, támadást intéztek a mérés módszere ellen. Érthető is volt az aggodalmuk, hiszen a korábbi összevetések koncepcionális eltérése miatt Magyarország akkor határozottan jó eredményeket "hozott". A döntéshozók csak 2003-ban kaptak észhez, amikor a megismételt kutatások hasonló eredményeket mutattak ki, kézzelfogható koncepcióváltás azonban csak az idei évvel kezdődött el.

A legkétségbeejtőbb eredmény a minden egyéb tanulási tevékenységet befolyásoló olvasás-és szövegértés vizsgálata során volt tapasztalható. Az OECD-országokat átlagosan jellemző tizenkét százalékos funkcionális analfabétizmushoz képest hazánkban a diákok 23 százaléka (tehát közel negyede!) képtelen elérni azt a szövegértési szintet, amely a fejlett országokban alapkövetelmény az állások betöltésében. További adalék, hogy a szövegértést javító feladatok alkalmazása a középiskolában megszűnt, így tehát még gyászosabbá válik az amúgy sem fényes eredmény.

Szintén átlag alatti, bár az előzőnél jobb teljesítményt nyújtottak a vizsgálat alanyaiul szolgáló diákok a természettudományok, és különösen a matematika területén. A közvélemény szerint a magyar fiatalok jól teljesítenek ilyen téren, és ezt látszik bizonyítani a diákolimpiákon és egyéb világversenyen elért sikeres szereplés is. Noha ezt több nemzetközi összevetés is világosan kimutatta, sőt egynémelyik már a nyolcadikosok körében is hasonló sikereket mért, a PISA tesztben hazánk közvetlen a középmezőny - Írország, Norvégia, Csehország és az USA - után végzett a listán. Itt, akárcsak az olvasási készség területén, egyébként Korea, Új-Zéland és Finnország érték el a legjobb mutatókat.

Az előző felmérésekhez képest történt hirtelen teljesítményromlást egyes szakértők a PISA-teszt megszokottól eltérő mérési módszerének tudják be. Az alkalmazott kérdések ugyanis nem a konkrét tudást voltak hivatottak felmérni, hanem azokat a készségeket és képességeket, melyek a mindennapi életben történő boldoguláshoz szükségesek, állampolgárként és leendő munkavállalóként egyaránt. A történtek ellenére úgy tűnik, hogy a közvélemény közömbös a hírek hallatán, legalábbis kevéssé találja megrázónak az adatokat. Egy régebbi közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 35 százaléka vélte úgy, hogy a magyarok bárhol képesek boldogulni, és karriert építeni; ezzel szemben csak 12 százalék ítélte az átlagosnál rosszabbnak a tanulók teljesítményét.

Magyar Bálint oktatási miniszter ugyanakkor rámutatott: tisztában vannak azzal, hogy az iskola már több tíz éve elfojtja tanulóinak veleszületett kíváncsiságát. A köztévé esti műsorának vendége a vele készült riportban hangsúlyozta: ezért került bevezetésre a kétszintű érettségi vizsga intézménye, és ezért fogják átvizsgálni a tankönyveket is. "Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy egy elsős elemista gyereknek karácsonyra olvasnia kell" - fogalmazott Magyar Bálint, aki a finn példát hozta fel az elérni kívánt koncepció szemléltetésére. Ott a diákok két év alatt tanulnak meg olvasni, viszont még 15 éves korukban is értik a szöveget. Ugyanakkor rámutatott arra is: ezek a reformok több éven keresztül fognak majd megvalósulni, így a háromévente, legközelebb 2006-ban megrendezésre kerülő hasonló PISA-kutatásban még nem fognak jelentkezni a kívánatos eredmények.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

A, B, ? - nehéz megtanulni olvasni az iskolában Londonban vannak a legjobb állások diákok számára Felvételi - hogyan döntenek a diákok sorsáról? Tiltólistán Jancsi és Juliska! Nem olvashatnak bármit az óvodásoknak A TV után az internet, a rádiózás és végül a könyvolvasás a legkedveltebb kikapcsolódási módszer Diákok a belga munkaerő-piacon Megalázó megkülönböztetés: képességeik szerint listázzák a diákokat A tavalyi olvasási vizsgálatban a magyar nebulók jól szerepeltek