Több, mint 500 kamerával figyelik a főváros közterületeit

Már több mint 500 kamerával figyelik a főváros közterületeit, és az önkormányzatok évről évre bővítik a térfigyelő rendszereket.
_{2005.02.08 16:26}

A Belügyminisztérium március végig tekinti át a jogi szabályozás hátterét, Budapest esetében pedig egy egységes bevetési központ lehetőségét. A Belügyminisztériumban javában dolgozik az a szakértőkből álló munkacsoport, mely áttekinti a térfigyelő rendszerek nemzetközi és hazai tapasztalatait, a megfigyeléssel, illetve a rögzítéssel kapcsolatos jogi és adatvédelmi hátteret - közölte Hegedűs András, a Belügyminisztérium bűnmegelőzési főcsoportfőnöke. A tervek szerint március végéig feltérképezik a hazai térfigyelő rendszereket, megvizsgálják a német és az angol mintát, s Budapest esetében javaslatot tesznek egy integrált térfigyelő kiépítésének és bevetési központ kialakításának lehetőségére is.

Bűnmegelőzés és bűnüldözés

A térfigyelő kamerák egyrészt növelik az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét, másrészt nagyban segítik a rendőrség bűnmegelőző, bűnüldöző és felderítő tevékenységét - áll a Belügyminisztérium szakértői jelentésében. A különböző megfigyelő rendszerek használata mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon (főként Budapesten) is egyre elterjedtebbé válnak.

Magyarországon hiányoznak a kamerás megfigyelés "nagy múltú hagyományai". A kilencvenes évek elejéig főleg az állami hivatalok, kiemelt országos intézmények, honvédségi területek privilégiuma volt az úgynevezett kamerás őrzés. Később elsősorban a pénzintézetek kezdtek el olyan kamerarendszereket kiépíteni, amelyek a belső és a külső tér figyelésére alkalmas hálózatot alkottak. Őket követték a nagyobb, külföldi érdekeltségű (e téren hagyományokkal rendelkező) cégek.

A városi közterületeken főként forgalombiztonsági, felügyeleti céllal helyeztek el kamerákat. Ezek azonban nem alkottak nagyobb hálózatot, és a képek rögzítése sem történt meg. Térfigyelő kamerákat először 1993-94 között Budapesten, a belvárosi Váci utcában szereltek fel, elsősorban az illegális valutaváltók megfigyelésére. Ennek pozitív hatására az elmúlt tíz évben az ország több városának, illetve a fővárosi kerületek bűnügyileg frekventált helyeire telepítettek terület-felügyeleti rendszereket, például prostitúció kiszorítására, gépjárműfeltörések és autólopások, lakásbetörések, zseblopások minimalizálására, az engedély nélküli árusítások kiszűrésére, az utcai forgalom figyelésére és szabályozására.

Adatvédelmi problémák

Egy adott terület megfigyelése, a képek rögzítése azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert ezzel az érintett területen megjelenő emberek magánszférájába történik beavatkozás - áll az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Adat- és Titokvédelmi Osztályának összeállításában. A Polgári törvénykönyv a személyhez fűződő jogok között nevesíti és védelemben részesíti a képmást és a hangfelvételt. Ez azt jelenti, hogy a képmás rögzítése mindig csak a személyiségi jogok tiszteletben tartásával történhet.

A képfelvételek készítése során - így a közterületen elhelyezett térfigyelő rendszerek esetében is - indokolt figyelembe venni, hogy a felvételek készítése személyes adatok kezelésének minősül. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény a 2004. január 1-jén hatályba lépett módosítását követően ugyanis külön is nevesíti, hogy adatkezelésnek számít fénykép, hang- vagy képfelvétel készítése.

Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az adatvédelmi törvény a képfelvétel készítését nevesíti adatkezelésként. Önmagában tehát egy meghatározott terület megfigyelése nem feltétlenül minősül személyes adatok kezelésének, amennyiben a képek rögzítése nem történik meg. Az adatvédelmi biztos ezzel kapcsolatban ajánlásában kifejtette: "Ilyen esetekben is biztosítani kell, hogy a képfelvevők valóban ne titkos megfigyelési eszközként, hanem az ellenőrzésre jogosult jelenlétének helyettesítőként szolgáljanak, így minden esetben jól látható módon kell elhelyezni azokat, és egyéb úton is fel kell hívni a polgárok figyelmét a jelenlétükre."

Kamerák közterületen, magánterületen

A térfigyelők működtetéseinek feltételei eltérőek abból a szempontból, hogy a kamerákat magánterületen, közforgalom részére nyilvános magánterületen vagy közterületen helyezték el. Magánterületen - amennyiben a rendeltetésszerűen ott tartózkodók ehhez hozzájárulnak - a tulajdonos saját döntése alapján üzemeltethet figyelő berendezést, és a képet akár rögzítheti is. A személyiségi jogok tiszteletben tartása érdekében ebben az esetben is a magánterületre belépő emberek tudomására kell hozni, hogy ott felvételek készülnek. Az érintettek ennek tudatában dönthetnek úgy, hogy az adott magánterületre nem lépnek be.

A nyilvános magánterületnek minősülő épületek (bevásárlóközpontok, pénzintézetek, üzlethelyiségek, benzinkutak) tulajdonosai, üzemeltetői szintén dönthetnek kamerák használata mellett. Ebben az esetben természetesen szintén tájékoztatni kell a figyelésről, illetve a képek rögzítéséről az adott területre, illetve épületbe belépőket.

Törvényi felhatalmazás

A közterületen, közintézményekben végzett képrögzítés esetén - a magánterületen történő rögzítéstől eltérően - nem szolgálhat az adatkezeléshez megfelelő jogalapként az, hogy az érintettek a képrögzítés ismeretében is megjelennek a figyelt területen, és ezzel a ráutaló magatartással hozzájárulnak az adataik kezeléséhez. Közterületen ugyanis senki sem kényszeríthető arra, hogy kamera esetén mégsem jelenjen meg.

Ebből következően a közterületen alkalmazott térfigyelő rendszerekkel végzett képrögzítéshez törvényi felhatalmazásra van szükség, hiszen valamennyi, ott véletlenszerűen megjelenő embertől a gyakorlatban nem lehet kifejezett és előzetes hozzájárulást kérni a személyes adatok kezeléséhez. A közterületen közbiztonsági célból elhelyezett és az adott területen véletlenszerűen megjelenő emberek folyamatos figyelésére és a megfigyelt képek rögzítésére alkalmas terület-felügyeleti rendszerek működtetésére jelenleg a rendőrségi törvény ad felhatalmazást.

A közterület-felügyelet szerepének növelése szükséges

A térfigyelő rendszerek elterjedését segítheti, ha a rendőrségen kívül más szerv is jogot kap az üzemeltetésre. Ennek legkézenfekvőbb lehetőségét a közterület-felügyelet szervezete jeleníti meg, melynek feladata a közterület rendjének fenntartása. Ehhez a hatáskörhöz jól kapcsolható a térfigyelő rendszerek üzemeltetése, hiszen ha a közterület-felügyelet jogkörét meghaladó, rendőri intézkedést igénylő jogellenes cselekmény történik, akkor a figyelést végző közterület-felügyelő haladéktalanul kérhet rendőri intézkedést. Ennek ugyanakkor előfeltétele, hogy a közterület-felügyelet - a rendőrséghez hasonlóan - törvényi felhatalmazást kapjon - hangsúlyozza az ORFK tanulmánya.

Danielisz Béla, a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottságának elnöke a Magyarország.hu érdeklődésére elmondta: a főváros szintén javasolta a Belügyminisztériumnak, hogy az üzemeltetéséhez szükséges jogi szabályozás megváltoztatásával a közterület-felügyelőket a jelenleginél jóval több joggal ruházzák fel. A térfigyelő rendszerek fejlesztésével kapcsolatban Danielisz Béla elmondta: nemzetközi példák alapján Budapest esetében is indokolt lehetne, hogy az összes kamera képe egy központba fusson be.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Leszerelik a józsefvárosi térfigyelő kamerákat? A térfigyelők megfigyeltekké váltak - az ORFK mégis százmilliót bukhat