Toleranciából javítottunk - csökkenőben a rasszizmus?

Kisebb mértékű a rasszizmus hazánkban, mint 1995-ben, de még így is meglepő eredményeket hozott az erről szóló szociológiai felmérés.
_{2003.08.04 08:59}

Örkény Antal szociológus vezetésével a kutatók arra kerestek választ, mennyire toleránsak a magyarok a külföldről származó betelepültekkel szemben. A felmérés bizonyos pontokban meglepő, néhol elszomorító eredményt hozott, ám nem árt összehasonlítani az eredményeket azzal, amit egy 1995-ben készített kutatás hozott. Ebből ugyanis kitűnik, hogy bármennyire is ellenérzésekkel viseltetünk az idegenekkel szemben, jelentős javulást mutatunk az 1995-ös eredményekhez képest.

Az országos reprezentatív felmérés szerint az ország felnőtt lakosságából 54 százalék, vagyis több, mint minden második ember úgy véli, hogy a munkanélküliségről a bevándorlók tehetnek, de legalábbis befolyásolják azt, és a betelepülőket okolják a bűnözés elterjedéséért is. A véleményeken az sem javít sokat, hogy a külföldiek révén Magyarország megnyílik az új kultúrák irányában, és bizonyos tekintetben még a gazdaságnak is hoznak hasznot. A globalizáció révén ugyanis új gazdasági helyzetek alakulnak ki, egységesül a világpiac, de még a kedvező folyamatokat is ellensúlyozza az egyre nagyobb mértékben megjelenő idegenellenesség.

A felmérés egyébként nemcsak Magyarországon készült el, a kutatás egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat részét képezi. A vizsgálatban részt vevő országok közül viszont csak Bulgáriában mutatkozik meg hasonló rasszizmus, mint hazánkban. A magyarok többsége úgy gondolja, hogy vissza kellene szorítani a hazánkba áramló külföldiek arányát, és a rájuk fordított állami kiadásokat is mérsékelni kellene.

Az idegenellenesség egyébként a szociológus szerint nem sokban függ a bevándorlóktól, ugyanígy a gazdasági vagy politikai események sem befolyásolják. Az 1995-höz képesti jó eredmény viszont nem egyenlő azzal, hogy jobban megkedveltük a betelepülőket, sokkal inkább arról van szó, hogy megszűnnek az elutasítás szélsőségei. A közepes elutasítást, amely a többi országhoz viszonyítva még így is meglehetősen magas, legfőképp a nemzeti identitástudat okozza. A felmérésből az is kiderül, hogy nehéz megállapítani, kiket tekintünk magyarnak, hisz bizonyos szempontból a határon túl élő ötmillió fő nem lehetne idegen, ugyanakkor a határainkon belül élők jó része nem a magyarságot érzékeli a többiekben, hanem azt, hogy nem ennek az országnak a területén élnek.

Ami igazán érdekes, az az, hogy ezek az érzések, magyarok-e a határon túli magyarok, akár egy emberben is duplán jelentkezhetnek: bizonyos kérdésekben őket is "hozzánk tartozónak", bizonyos szempontból viszont idegennek érzik. Az is érdekes eredmény volt a felmérésben, hogy miközben a magyarok foggal-körömmel ragaszkodnak a tradicionális értékek védelméhez, szinte igénylik is a globalizáció által hozott előnyöket. Ez is olyan tényező, amely akár egyszerre lehet jelen a megkérdezettekben.

A magyarok leginkább a romákat ítélik el, a felmérés egyik meglepő eredménye volt, hogy a zsidókkal szembeni ellenérzés sokkal kevésbé kirívó. A politikai hovatartozást tekintve a kutatók megállapították, hogy alapvetően nem sok függ a bal- vagy jobboldali beállítottságtól az idegenellenesség, ugyanakkor a jobboldali érzelműek sokkal hajlamosabbak az intolerancia elveinek befogadására. Örkény Antal szociológus a jobboldali politikusok felelősségét abban látja, hogy közvetve erősítik ezeket az érzéseket. Ennek ellenére a magyarok összességében sokkal inkább elfogadják mind a másságot, mind az idegeneket, mint nyolc évvel ezelőtt.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Brutalitás és toleranciahiány a melegfesztiválon - szkínhedek a "porondon" Gusztos Péter rasszizmussal vádolja Sió Lászlót - fórum Gusztos: Sió László gondolatmenete egyértelműen rasszista alapokon nyugszik A internetes rasszizmust bünteti az Európa Tanács