Pereg a filmszemle

Rózsa János és Grunwalsky Ferenc a Magyar Mozgókép Mestere

Rózsa János Kossuth-díjas rendezőnek és Grunwalsky Ferenc Kossuth-díjas operatőr-rendezőnek ítélték oda idén a Magyar Mozgókép Mestere címet. Az elismerést a 41. Magyar Filmszemle záró ünnepségén adják majd át.

2010.02.02 19:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) keddi közlése szerint a filmes művészeti díjat Rózsa János rendezőnek kimagasló művészi tevékenységéért, Grunwalsky Ferenc operatőr-rendezőnek pedig kiemelkedő művészi alkotói tevékenységén túl a szakmai közéletben végzett áldozatos munkájáért ítélték oda.

Az elismerést a korábbi évek gyakorlatától eltérően idén a filmszemle záró eseményén, jövő hétfőn este adják át. Grunwalsky Ferenc azonban - mint a közleményben írják - a díjat akkor kívánja majd átvenni, amikor az MMK kuratóriumi elnökségéről való "lemondásának ténye jogi értelemben is hivatalossá válik".

Grunwalsky Ferenc január 19-én mondott le a tisztségről, amelyet Kőrösi Zoltán író vesz tőle át. A változást azonban a cégbíróságnak is be kell jegyeznie. A Magyar Mozgókép Mestere díjat a filmesek kezdeményezésére a Magyar Mozgókép Közalapítvány létrehozói (filmszakmai szervezetek és a kulturális tárca) alapították a filmes szakma legrangosabb elismeréseként. A kitüntetést a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar Rendezők Céhe és a Magyar Operatőrök Szövetsége által választott jelölőbizottság javaslata alapján a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriuma ítéli oda. Első alkalommal 2004-ben, a 35. filmszemle megnyitó ünnepségén adták át tíz kiemelkedő filmes alkotónak, majd 2005-től egy-egy Kossuth-díjas, 65. életévét betöltött rendezőnek vagy operatőrnek adományozzák az elismerést, amellyel havi 500 ezer forintos juttatás jár.

Rózsa János filmrendező, producer, érdemes művész 1937. október 19-én született Budapesten. A Színház-és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Balázs Béla Stúdióban készített rövid groteszkeket elsősorban a gyermekek, fiatalok problémáiról, s e témakörhöz később is hű maradt. Később az Objektív Filmstúdió művészeti vezetője, az Európai Filmrendezők Szövetségének elnöke, az Európai Filmakadémia tagja lett. 1984-85-ben a Washingtoni Egyetemen, 1993-ban a Los Angeles-i Egyetemen volt vendégprofesszor.

1983-ban elnyerte a manilai fesztivál legjobb rendezés díját, 1987-ben a filmszemle fődíját, 1982-ben a gijóni fesztivál legjobb játékfilm díját. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1987 óta érdemes művész. Nagy közönségsikert arató filmjeiért, több évtizedes művészi életútja elismeréseként tavaly Kossuth-díjjal is kitüntették. Fontosabb filmjei rendezőként a Gyerekbetegségek (1965), Bűbájosok (1965), Vasárnapi szülők (1979), Csók, anyu (1986). Producerként több közönségsikert aratott filmet is jegyez, például a Sztracsatella (1995), a Csinibaba (1997) és a Rokonok (2006) című alkotásokat.

A 41. Magyar Filmszemlén a játékfilmek versenyében Csiribiri című, tavaly bemutatott zenés családi filmjével indul, amely Halász Juditot, a gyerekek kedvelt előadóját mutatja be koncertjein keresztül. Grunwalsky Ferenc 1943. május 16-án született Budapesten, 1968-ban szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Számos rövidfilm után 1975-ben rendezte meg első nagyjátékfilmjét, a Vörös rekviemet. A magyar film vizuális nyelvének megújítójává vált, a videotechnika filmszerű alkalmazásának magyarországi úttörője, egyik kidolgozója volt. Ötször nyerte el a magyar filmkritikusok díját.

Rendezőként olyan filmek fűződnek nevéhez, mint az Idő van (1985) vagy a 2002-es Táncalak, amely a 2003-as Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb látványért járó díjat. Több filmet készített Jancsó Miklóssal és Szomjas Györggyel, ő fényképezte például a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999), az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000) és a Kelj fel komám, ne aludjál (2002) című Jancsó-rendezéseket, valamint a Könnyű testi sértés (1983), a Roncsfilm (1992) és A Nap utcai fiúk című Szomjas-alkotásokat, amelyek közül többnél forgatókönyvíróként is közreműködött, csakúgy mint Mészáros Márta Örökbefogadás című filmjében, amely a Berlinalén Arany Medve-díjat is nyert.

Munkásságát 1989-ben Balázs Béla-díjjal, 1997-ben érdemes művész címmel ismerték el, 2004-ben Kossuth-díjat kapott. A Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöki posztját 2003 januárjától hét évig töltötte be.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.