Országgyűlés

Benyújtották a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény-módosítást

Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.

2023.11.22 07:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kormányoldal kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény tizenkettedik módosítását, amely egyebek között az alkotmányos önazonosság védelme érdekében megteremti a lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására.

Az Országgyűlés honlapjára kedden késő este került fel az igazságügyminiszter által benyújtott alaptörvény-módosítás, amely rögzíti, hogy az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jegyzi a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot, amely elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, autonóm államigazgatási szervként hozná létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

A javaslat arra hivatkozik: Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás, és a 2022-es országgyűlési választási kampányt már külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni, amit igazolt az egységes baloldali ellenzék támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is. Az előterjesztés szerint a magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára a külföldi támogatás elfogadását, ám ezt 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket.

A törvényjavaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata lesz többek között, hogy évente nemzeti szuverenitásjelentést készítsen, valamint feltérképezze és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.

A Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, első alkalommal 2024. február 1-ig.

Az előterjesztés a Büntető törvénykönyvet kiegészítené a választói akarat tiltott befolyásolásának jogállásával, amely szerint az a jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A 12. alkotmánymódosítás egyebek mellett azt is rögzíti, hogy az állam az ügyek digitális intézéséhez mindenki számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít. Azt is tartalmazza, hogy a kormány rendeletet alkot a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállásáról, és egyebek között rögzíti, hogy a honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.