Országgyűlés

Négy új alkotmánybírót választott a parlament

A megválasztott alkotmánybírók esküt tettek az Országgyűlés előtt.

2023.07.04 13:04MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Négy új alkotmánybírót választott a parlament kedden.

A képviselők titkos szavazáson alkotmánybíróvá választották Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt, Patyi Andrást és Varga Rékát.

A megválasztott alkotmánybírók megválasztásuk után esküt tettek az Országgyűlés előtt.

A választásra azért volt szükség, mert szeptember 1-jén lejár Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária 12 éves alkotmánybírói megbízatása.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a 15 fős testület tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte, de még nem töltötte be a 70. életévét.

A jogszabály szerint az Országgyűlés - kétharmados többséggel - az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja.

Az országgyűlési honlapon található dokumentum szerint Haszonicsné Ádám Mária 1955-ben született, 1990-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi végzettséget. Pályáját az 1970-es években tanácsigazgatási gyakornokként kezdte, a közigazgatásban eltöltött évek után 1995 és 2005 között ügyvédként tevékenykedett. Vezető beosztásban dolgozott a fővárosi kormányhivatalnál, illetve a fővárosi közigazgatási hivatalnál. 2012-től tíz évig a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója volt, 2022-től az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány jogi igazgatója. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző intézetében oktat.

Az 1954-ben született Lomnici Zoltán 1979-ben fejezte jogi tanulmányait az ELTÉ-n, ugyanebben az évben bírósági fogalmazó lett. 1982-ben választották bíróvá, polgári ügyeket, majd államigazgatási és gazdasági ügyeket tárgyalt. 1991-től a Legfelsőbb Bíróság bírája, 2002-től elnökhelyettese, 2002 júniusában a Legfelsőbb bíróság elnökévé választotta a parlament hat évre. Jelenleg elnöki tanácsadó a Kúrián. Több egyetemen is oktatott uniós és polgári jogot.

Patyi András 1969-ben született, jogász diplomáját 1993-ban szerezte meg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Pályáját az Alkotmánybíróságon kezdte fogalmazóként, ahol később főtanácsadó is volt. 1997 és 2006 között Budapest XII. kerületének jegyzői posztját töltötte be. 2009-ben nevezték ki bírónak a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumába. Patyi András 2011-ben lett egyetemi tanár, 2012 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, közben 2013 és 2018 között a Nemzeti Választási Bizottság elnöke. 2018-tól ismét bíró, a Kúrián tanácselnök, majd elnökhelyettes.

Varga Réka 1977-ben született, jogi diplomáját 2001-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. Oktatói tevékenysége mellett 2001 és 2016 között előbb a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, majd a Magyar Vöröskereszt jogi tanácsadója. 2016 és 2019 között a külügyi tárca nemzetközi jogi főosztályát vezette, 2020-tól az igazságügyi tárca jogi főtanácsadója. Varga Réka egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanít, utóbbi helyen az államtudományi és nemzetközi tanulmányok kar dékánja.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.