Jog

A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot egy romák oktatási szegregációjára vonatkozó ügyben

Az EJEB felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.

2023.03.30 19:42MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy csütörtökön kihirdetett ítéletében elmarasztalta Magyarországot egy, a romák oktatási szegregációjával kapcsolatos ügyben, és egyben felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.

Az ügy roma származású felperese 2013 és 2014 között egy olyan általános iskolába járt, amelyet kizárólag roma diákok látogattak. A panaszos állítása szerint az iskolában oktatott tananyag szinten aluli volt, 2013-as oktatási adatok szerint az ott tanulók kevesebb mint 10 százaléka tanult tovább. A panaszos anyja kérelmet nyújtott be az oktatási hivatalhoz annak érdekében, hogy a fiát helyezzék át egy másik iskolába, amely jobban megfelelne a halláskárosodás miatt kialakult enyhe tanulási nehézségeinek. Ezt a kérelmet elutasították, mivel az illetékes hatóságok szerint a fiú nem lakott az érintett tankörzetben. A felperes szerint az iskola tömegközlekedéssel csupán öt percre volt a lakóhelyétől.

2015 decemberében a kérelmező, arra hivatkozva, hogy joga van a diszkriminációmentes oktatáshoz, alkotmányjogi panaszt nyújtott be, de az Alkotmánybíróság elutasította, megállapítva, hogy az ügy nem vet fel alkotmányossági kérdést.

Az EJEB a mostani ítéletben megállapította, hogy a panaszost "szegregált körülmények között oktatták", és az állam köteles lett volna lépéseket tenni ezen egyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint annak elkerülésére, hogy a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés állandósuljon.

A faji szegregációtól mentes társadalmi együttélés alapvető értéknek számít a demokratikus társadalmakban, és ennek egyik eszköze az integrált oktatás - áll az ítéletben.

A bírósági döntés értelmében Magyarországnak 7000 eurót kell fizetnie a felperesnek erkölcsi kártérítés címén és további 4537 euró perköltséget.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.