Nem mindegy...

Politikai reklám vagy politikai hirdetés?

Jelentős különbség van a politikai reklámok és politikai hirdetések között, és a választási eljárásról szóló törvény élesen elválasztja egymástól e két fogalmat.

2014.02.28 14:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI

Az Alapjogokért Központ MTI-hez pénteken eljuttatott összegzése szerint míg a politikai reklám a televízióban vagy rádióban ingyenesen közzétett műsorszám, addig a politikai hirdetés a nyomtatott vagy online sajtóban és a mozikban ellenérték fejében közölt tartalom.

Politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltatók a kampányidőszakban kötelesek közzétenni, míg ez például a kereskedelmi tévék, rádiók számára csak egy lehetőség, a szabályozás alapján úgy is dönthetnek, hogy egyáltalán nem tesznek közzé politikai reklámot.

Ezzel szemben a politikai hirdetésekre ilyen jellegű szabályozás nem vonatkozik, annak ellenérték fejében történő közzétételéről minden esetben a sajtótermék dönt. A vonatkozó hirdetési árjegyzék azonban ilyen esetben nyilvános, ami segítheti a kampányköltségek elköltésének átláthatóságát - fejtették ki.

Kitértek arra is: a politikai reklám a jelölő szervezetet vagy a független jeltöltet népszerűsítő vagy annak támogatására ösztönző televíziós vagy rádiós műsorszám. Ennélfogva politikai reklám nyomtatott vagy internetes sajtótermékben fogalmilag nem tehető közzé: az itt megjelentett médiatartalmat az új jogszabály politikai hirdetésként definiálja, és arra a politikai reklámoktól alapvetően eltérő szabályokat fogalmaz meg.

Televízióban, rádióban - vagy az e kettőhöz formájában hasonló lekérhető (letölthető) médiaszolgáltatásokban - kampányidőszakban politikai reklám csak ingyenesen tehető közzé. A közzététel ilyen esetben a közszolgálati médiaszolgáltatók esetében kötelezettség, betartva az esélyegyenlőségre és az egyenlő feltételek biztosítására vonatkozó szabályokat.

Az országosan elérhető, nem közszolgálati médiaszolgáltatók (vagyis a kereskedelmi tévék, rádiók) számára ilyen kötelezettség nincs előírva, azonban ha saját döntésük alapján úgy határoznak, közölnek politikai reklámot, és ezt az Nemzeti Választási Bizottságnak bejelentik, akkor azt szintén csak ingyenesen - és szintén betartva az esélyegyenlőség szabályait - tehetik meg - jegyezték meg.

A közszolgálati médiaszolgáltatók esetében a szabályozás garanciális jelleggel biztosítja, hogy minden országos listát állító párt kellő időtartamban sugározhassa a reklámjait.

E célra összesen 600 perc reklámidőt garantálnak. Szintén garanciális elem, hogy minden országos listát állító párt egyenlő időtartamban jelenhet meg reklámjaival a közmédiában, valamint hogy a naponta megjelenő reklámok sorrendjét változtatni szükséges.

Mindez a pártok esélyeit nagymértékben kiegyenlíti, így már nem kizárólag egy-egy párt anyagi lehetőségétől függ az, hogy a költséges műfajba sorolt televíziós reklámból mennyit tud közzétenni.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.