Senki nem megy börtönbe

Részben súlyosabb ítélet az Aquaworld-baleset ügyében

Másodfokon részben súlyosította a kiszabott büntetéseket a Fővárosi Törvényszék a budapesti Aquaworld élményfürdőben történt halálos baleset ügyében, de a pénteken kiszabott jogerős ítélet nyomán sem kell senkinek börtönbe vonulnia.

2014.01.24 15:34MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Aquaworldben 2009 nyarán szörnyethalt egy kilencéves kisfiú, miután egy rosszul rögzített aknafedél miatt bezuhant az aknába, a nagynyomású víz elsodorta, a hullámkeltésre szolgáló szivattyú beszívta és a turbinalapátok az "élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket" okoztak neki.

A foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vádjával indult büntetőperben négy évvel később, 2013 nyarán az újpesti bíróság az élményfürdő vízgépészét egy év, két év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre, a vezető uszodamestert pedig 35 nap közérdekű munkára ítélte, ugyanakkor bizonyítottság hiányában felmentette a műszaki igazgatót.

A kerületi bíróság indoklása szerint a vízgépész és a vezető uszodamester a foglalkozási szabályokat megszegte, és ez összefügg a kisfiú halálával. A szörfmedencére volt ugyan engedély, és a baleset bekövetkeztekor már fél éve üzemelt, ezért a fürdő munkatársai alappal gondolhatták, hogy megfelelően működik.

A baleset előtt azonban észlelték, hogy zárak törtek le az aknafedélről, tudniuk kellett volna, hogy ez akár halálos balesetet is eredményezhet, mégsem tették meg a szükséges lépéseket.

A vádbeli cselekmény a törvény szerint 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, de a bíróság az időmúlásra, az elsőrendű vádlott büntetlen előéletére, kifogástalan életvitelére, részleges beismerésére és megbánására tekintettel csupán egy év fogházat szabott ki, melynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette.

A másodrendű vádlott esetében az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a foglalkozási szabályszegés nem állt közvetlen összefüggésben a bekövetkezett tragédiával, ezért az enyhítő körülményekre figyelemmel csupán 35 nap közérdekű munkát rendelt el.

A harmadrendű vádlottat pedig bizonyítottság hiányában felmentette első fokon az újpesti bíróság. Az ügyészség mindhárom vádlott esetében letöltendő fogházat javasolt, és az elsőfokú döntés ellen súlyosításért fellebbezett, így került a büntetőper másodfokon a Fővárosi Törvényszékre.

Pénteken kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében a törvényszék az elsőrendű vádlott büntetését helybenhagyta, a másodrendűét azonban közérdekű munkáról másfél év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre súlyosította. A harmadrendű vádlott esetében pedig hatályon kívül helyezte a kerületi bíróság felmentő ítéletét és új elsőfokú eljárást rendelt el.

A másodfokú bíróság szóbeli indoklásában kiemelte, hogy a szörfmedence hiányosságai, nem megfelelő kialakítása indította el a számtalan láncszemből álló, tragikus végkimenetelű folyamatot, amelyben azonban az első- és a másodrendű vádlott foglalkozási szabályszegései is szerepet játszottak, és így nekik is megvan a felelősségük a történtekben.

Az elsőrendű vádlott vízmesterként ismerte a szörfmedence működését, így felmérhette volna, hogy mekkora veszélyekkel jár a rosszul rögzített aknafedél, és ha kijavítja vagy az információt a megfelelő helyre továbbítja, a tragikus folyamat megszakadt volna.

A másodrendű vádlott pedig mint vezető úszómester és diszpécser több embertől - köztük az elsőrendű vádlottól is - kapott jelzéseket, mégsem intézkedett.

A törvényszék megállapította, hogy nemcsak a foglalkozási szabályok megszegése, hanem azzal összefüggésben a halálos eredmény is a terhére róható, és emiatt az első fokon kiszabott közmunka helyett - az elsőrendű vádlotténál hosszabb időtartamú - másfél év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A másodfokú bíróság ugyanakkor a két vádlottat részben mentesítette a bűnügyi költség megfizetése alól, de közösen így is félmillió forintnyi összeg jut rájuk.

A törvényszék szerint a harmadrendű vádlott esetében a kerületi bíróság ítélete megalapozatlan, szinte hiányzik a tényállás, ezért hatályon kívül helyezte az elsőfokú felmentő ítéletet, és az eljárás megismétlését rendelte el.

Az új eljárásban tisztázni kell például azt, hogy pontosan milyen foglalkozási szabályok vonatkoztak a műszaki igazgatóra, mik voltak a kötelezettségei. A perben mindhárom vádlott sajnálatát fejezte ki a történtek miatt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.